Azzal mindenki tisztában van, hogy a magyarországi képregénykultúra és képregénykiadás gyakorlatilag a béka feneke alatt van. Ennek ugye több oka is van, de az egyes kiadók és a vásárlók nem megfelelő hozzáállása hibáztatható elsőként. Magyarországon igen későn, a ’80-as évek végén jelentek meg szuperhősös képregények, 1989-ben jelent meg az első Batman képregény, amely a Tim Burton rendezte első mozifilm képregényadaptációja volt. 1990. januárjától  folytatódtak a Sötét Lovag kalandjai, mely főként az amerikai Batman és a Detective Comics számaiból válogatott történetek voltak. ( az Alan Moore által írt Gyilkos tréfa is megjelent nálunk! )Időközben 1990-ben elindították  Superman önálló sorozatát is, amely 1990-1992 között futott. A sorozat kérészéletűnek bizonyult, s 18 szám után le is állították. Batman 25 szám után fuccsolt be, s a kiadó a két gyengén teljesítő sorozatot összevonta. A Superman és Batman cím alatt összesen 57 szám jelent meg, s mindegyik egy Batman és egy Superman történetet közölt, egészen 2001. decemberéig.  Pókember 1989. májusától jelenik meg nálunk, a Semic-Interprint gondozásában, hogy aztán 10 év és 127 szám múlva kényszerűen megszűnjön. Ezek a számok főként a The Amazing Spider-Man címből voltak válogatva, s a nálunk kiadott első szám valójában a 181. szám volt.  Válogatásról lévén szó  nem mindegyik szám  bizonyult jó választásnak, egyes számok igen unalmasak voltak és hát előfordult, hogy nem a legjobb sztorikat válogatták össze. Ennek ellenére igen jó időszak volt, a kiadó és a vevők is elégedettek voltak. 1997-ben hazánkban is kiadásra került Spawn képregény, amely aztán 1999-ben, 18 szám után szűnt meg. A ’90-es években tehát több próbálkozás is akadt, melyek közül említést érdemel még a Transformers és a Marvel Extra is.2001. májusában aztán a kiadó a fiatalabbaknak szóló sorozatba, az Ultimate Spider-Man kiadásába kezdett, amely 90 számot ért meg, s 2010. decemberében véget is ért. A minőség az első években igen jó volt, később azonban egyszerűen katasztrofálissá lett, a papír minősége gyakorlatilag a WC-papíréra hajazott, nem számítva a festéket, amely összefogta a szomszédos lapokat. Mindezek ellenére a rajongók ( többek között én is ) kitartottak és a sorozat lezárulhatott. Megemlítendő az olasz Panini kiadó, amely 2005. októbere és 2008. januárja között kísérletet tett a The Amazing Spider-Man folytatására, amely aztán végül 27 számot ért meg Hihetetlen Pókember címen. Ez a kiadó volt az, amelyről példát kellett volna vennie mindenkinek, hiszen a történetek is rendben voltak, ráadásul a minőség is ragyogó volt. A Panini más képregények kiadásával is megpróbálkozott, többek között az Újvilág Fantasztikus Négyes, az Újvilág X-Men és  a Rozsomák címekkel is, melyek azonban a gyenge eladások miatt rövidesen megszűntek. A Panini kiadó rövidesen elhagyta a magyar piacot ( tegyük hozzá, nem minden ok nélkül ) s távozásukkor a Kingpin kiadó adott ki képregényeket, igaz kötetes formátumban. 2010-ben az akkor már Adoc-Semic néven futó kiadó az Újvilág Pókember lefutása után úgy döntött, hogy nem kezd bele másik sorozatba, az Újvilág Pókember 2.szériáját a mangára hajazó rajzok miatt ugyanis vállalhatatlannak minősítették. ( pedig a sztorik nagyon jók és a rajzok stílusával is meglehetett volna barátkozni, persze a vásárlók hozzáállása.. ) Aztán a kiadó végül a Marvel Univerzum  Polgárháború története mellett döntött, amely összesen 2 számot ért meg, lévén a kiadó ellen csődeljárást indítottak s felszámolták azt. Az abszolút vesztesek természetesen a vásárlók voltak, hiszen volt olyan, aki teljes évre előfizetett a kiadványokra, de csak 2 számot kapott kézhez ( azt is hónapos késéssel, pedig az előfizetőknek gyakorlatilag hamarabb kellene megkapniuk az adott számot, minthogy az az újságárusoknál kapható, ez egyfajta vitathatatlan privilégiumuk ).Ez lett volna a kisebbik baj, viszont a kiadó megszűnése miatt az előfizetések is elúsztak és mindenki futhatott a pénze után ( igaz voltak olyanok, aki az előfizetés teljes díját régebbi számok megvásárlásával kiválthatták a kiadónál, ez mindenképpen korrekt lépés volt ). A Panini köszönte szépen, nem kér többet az itthoni vásárlókból, s gyakorlatilag a Kingpin kiadó vette át a Pókemberes vonalat, kötetek kiadásával igyekezve pótolni a hiányt. Batman történeteit a Képes Kiadó adta ki kötetes formátumban, s többek között a Hush-t is ők jelentették meg.  2 éve a helyzet gyakorlatilag bizonytalan a képregények piacán, havi, füzetes formátumú, újságárusi terjesztésű képregény kiadására egyetlen kiadó sem vetemedik, ami érthető, hiszen nagy a kockázat. A Kingpin kiadó jelenleg füzetes formátumban is ad ki képregényeket, igaz ezek újságárushoz nem kerülnek és kizárólag a kiadónál rendelhetők meg vagy fizethetők elő.Az évszámokat figyelve sokaknak feltűnhetett, hogy kicsiny hazánkban bizony a rendszerváltás utáni időszakban jelenhetett meg először szuperhősös képregény, s bizony a vásárlók hozzáállása miatt egyes sorozatok igen rövid életűnek bizonyultak. Számomra a Spawn megszűnése igazi érvágás volt, Pókemberé szintén. Bár gyerekkoromban talán nem értékeltem őket annyira. Tény, hogy a hozzáállás nagyon fontos, mind a kiadó, mind pedig a vásárlók részéről. Hazánkban a mangák épphogy elkezdték hódításukat, ami azért becsülendő, bár itt is lenne hová fejlődni még. Egyesek szerint a képregények olvasása gyerekes elfoglaltság, gyűjtésük pedig hobbinak sem elfogadható. Mások szerint sok a 800Ft ( füzetes kiadás esetében ), amit elkérnek értük, s amit még meg is értenék, ha nem tudnám, hogy manapság egy hamburger ára is 700Ft és az emberek többsége lelkiismeret furdalás nélkül ad ki 800Ft-ot egy doboz cigarettára. Be kell látni, hogy a képregény egy művészet, amivel munka van, amit meg kell írni, meg kell tervezni, meg kell rajzolni és amit honi kiadás esetén le kell fordítani. Ha ezt belátjuk, akkor már nem is tűnik soknak az a párszáz forint. Belátható időn belül nem fog változni ez a hozzáállás s bizony ez esetben nem túlzás azt mondani, hogy képregényfronton Magyarországhoz képest Amerika ( és a többi fejlettebb ország )  a lehetőségek hazája.