A képregényblog

Ha két szuperhős találkozik egy közös sztori erejéig, az  mindig meglepő érdeklődésre tart számot és valahogy megdobogtatja az ember szívét, pláne ha ezen hősöknek nincsenek is szuperképességeik, csupán felszereléseikre és elhivatottságukra támaszkodhatnak. Külön érdekesség teszi a helyzetet az a tény, ha a két főszereplő egy teljesen más földrészről, a világ két, teljesen más kultúrával rendelkező szegletéből érkezik és egy közös ügy kapcsán kölcsönösen egymás segítségére lesznek. Gyakorlatilag ezen alapszituációra épül a Batman: Hong Kong is, amelynek története bár nem a legérdekfeszítőbb, olvasása mégis kellemes élményt okoz az embernek. Ritkán fordul elő ugyanis képregényekben, hogy a Nyugat és Kelet találkozását ennyire szédítően jól megkomponált képkockákban, egyfajta vizuális orgiaként mutassák meg.A történet szerint Batman egy sorozatgyilkos után kutat, aki az interneten, élő, egyenes adásban közvetíti gyilkosságait, áldozatait minden egyes alkalommal mérges kígyó marja halálra. A nyomok a távoli keletre, pontosabban Hong Kong városába vezetnek, ahol az utóbbi időben szintén hasonló, szörnyű halálesetek történtek.  A gotham-i rendőrség tehetetlen a helyzettel szemben, s Batmanra hárul a rejtvény megoldása. A nyomozás során egy fiatal, ambíciózus fiatalember is példaképre talál, méghozzá Batman személyében, s megszületik a gotham-i igazságosztó inspirálta Night Dragon, aki igyekszik kideríteni, kinek is állt útjában barátja, aki a gyilkos legutóbbi, szerencsétlenül járt áldozata. A helyzetet bonyolítja a helyi rendőri szervek és a rettegett, Kínában nagy tiszteletnek örvendő Triádok két vezetőjének szembenállása, akik testvérek, s akiknek évek óta tartó viszálykodásuk hátterében harmadik fivérük tisztázatlan körülmények közötti halála áll. A történet során meglepő fordulat áll elő, a tettes kiléte nem csak a két fivér, hanem Night Dragon életére és jövőjére nézve is kihatással lesz. Habár a történet nem a legizgalmasabb és sokszor igen kiszámítható, azért láttunk már ennél gyatrább sztorikat is. Az alkotást nem is a története, sokkal inkább a megvalósítása viszi el a hátán, amely meg kell mondjam elsőrangúra sikeredett és minden dicséretet megérdemel. A rajzok csodálatosan szépek, élénk színekkel teletűzdelt képkockák villognak előttünk, méghozzá szédítő tempóban. Az az érzése támad az embernek, mintha a nyugati képregényeket és a mangákat ötvöznék egymással. Az egész füzetet a részletekbe menő megvalósítás és a dinamikus képkockák fúziója jellemzi, amelyek egy percnyi üresjáratot sem hagynak, az akciójelenetek olyan elemi erővel bírnak, hogy szinte magával rántják az embert.Egyértelműen ez a képregény legfőbb pozitívuma és már ezért a különleges, megvalósításításból fakadó hatás miatt is érdemes elolvasni. A kínai képregények jellemzőiben ugyan sokban hasonlítanak a japán mangákra, azonban sokkal kidolgozottabbak annál és a színekkel sem fukarkodnak. A sztoriért Doug Moench a felelős, aki számos Batman történeten túl a Marvel és sok kisebb, független kiadó részére is írt sztorikat, több-kevesebb sikerrel. A rajzok Tony Wong Yuk-Long kínai Manhua-művész érdeme, aki bebizonyítja, hogy igenis lehet hidat képezni a nyugati és a keleti képregényművészet között. A most 62 éves mester munkássága ugyan nem rúg kötetekre, viszont mindenképpen érdemes utánanézni műveinek, melyek megvalósítása tényleg szemet gyönyörködtető.  A ’80-as években saját vállalatával, a Jademan Comics-al tett szert hírnévre az Egyesült Államokban, s a kedvező fogadtatásnak hála a kínai képregények is hamar megvetették lábukat a tengerentúlon.  A Manhua a kínai képregények hagyományos megnevezése, melynek egyik áttörését az 1982-ben megjelent Chinese Hero jelentette. A japán mangáktól eltérően a karakterek sokkal realisztikusabbak, nyomát sem találni holmi mangákra olyannyira jellemző arckifejezéseknek, netán a testarányok elnagyolásának. Az olykor igen élénk színek szintúgy a Manhua alapját képezik, ezzel is elősegítve a realisztikus,  ugyanakkor művészi ábrázolásmódot. Habár a Batman: Hong Kong fényévekre áll a tökéletes, mesteri, kultikus alkotásoktól, egyéni látványvilágával és a keleti kultúra iránt tanúsított tiszteletével mégis nagy hatást gyakorol az egyszeri olvasóra, a különlegességekre vágyóknak pedig valódi csemegével szolgálhat.