A ’60-as évek képregényei igencsak érdekes olvasmányok, hiszen sokuk egyfajta időkapszulaként megőrizte az adott korszak jelentős eseményeit, melyekben születtek és sok esetben reflektáltak a korszak eseményeire. Gondoljunk csak a vietnámi háborúra, a diáklázadásokra, a hippimozgalomra. Olyan hősök kezdték meg önálló pályafutásukat ekkor, mint Nick Fury vagy a Silver Surfer. Silver Surfer, avagy újhoni keresztségben az Ezüst Utazó több szempontból is érdekes, hiszen az amerikai mainstream comics talán egyik legautentikusabb hőse ő, aki saját bőrén tapasztalhatta meg a korszak undorral, bizalmatlansággal telt közhangulatát. Silver Surfer 1968-ban kezdte meg önálló pályafutását saját sorozatában, mely sorozat az általános közönségelvárásokkal teljesen összeegyeztethetetlen mivolta miatt alig 3 év és 18 füzet után csúfondáros módon megbukott, hogy röpke két évtized múlva főnixmadárként újból feltámadjon halottaiból. Hősünk a távoli világűrből, pontosabban a szuperfejlett Zenn-La bolygóról érkezett kicsiny planétánkra. Eredeti neve Norrin Radd , akit a Zenn-La bolygón különcsége és kalandvágya miatt kiközösítenek és egyfajta csodabogárnak tartanak. A bolygó lakossága maga az eszményi fogyasztói társadalom, ahol minden a legnagyobb rendben van, béke és harmónia uralkodik az egész planétán. Mindez megváltozik, amikor egy kozmikus zsarnok érkezik az űrből, aki az elpusztításukra tör. Mivel védelmi rendszerük sincs, ezért nem tudnak hatékonyan szembeszállni a behatolóval. Norrin-t hajtja a kíváncsiság és önként elmegy az ostromlóhoz. Mint kiderül, Galactus az, aki az elpusztításukra tör, állandó éhségét világok elpusztításával igyekszik csillapítani. Norrin világa megkíméléséért cserébe Galactus szolgálatába áll, hogy számára gazdag, elpusztítható világok után kutasson a világegyetemben. Így válik belőle az Ezüst Utazó, aki deszkájával fénysebességgel utazik a világegyetemben, hogy végül elérkezzen hozzánk, a Földre és felkínálja azt Galactus-nak. ( Fantasztikus Négyes 1966-os Galactus Trilógiája 48-50. szám)
Persze szemernyi szimpátiát, sajnálatot sem táplál az emberiség iránt, mígnem a Fantasztikus Négyes és a Lény vak barátnője, Alicia egyfajta morális pálfordulásra nem készteti, melynek eredményeként szembeszáll urával a Föld megmentésének érdekében. Galactus megkíméli a Földet, azonban a bolygó körül erőteret hoz létre, örökre csapdába ejtve így az Utazót, aki így nem térhet haza szülőbolygójára szerelméhez, Shalla-Bal-hoz. A Földön azonban szembesül az emberek gyűlöletével és bár segíteni akar nekik, nem fogadják be, mitöbb félnek tőle ( ahogy minden ismeretlentől). Ennek hatására megpróbálkozik ismertséget kötni Dr. Doom-al ( Fantasztikus Négyes 74-77.) illetve a Hulk-al is. Persze ezen kísérletei mind kudarcba fulladnak, Hulk amúgy sem az a barátkozós típus. Kiábrándulva az emberiségből és szembesülve a magánnyal folyton folyvást felteszi magának a kérdést: Mi értelme van élni egy értelem nélküli világban? Maga a karakter Jack Kirby agyából pattant ki, hogy aztán egy szűk olvasóréteg körében igen hamar elismert és közkedvelt hőssé nőjje ki magát ( érdekesség, hogy Quentin Tarantino is ezen rajongók közé tartozik). Az önálló széria csúfos bukása után aztán majd két évtizednek kellett eltelnie, hogy végül 1987-ben Steve Engelhart vegye kezébe az Utazó sorsát, aki Galactus kibékítésével kiszabadította hősét a Föld fogságából, valódi kozmikus kalandokat kínálva így hősének és a rajongóknak. Ezen kalandok egészen 1998-ig folytatódtak, amikor is 143 szám után Utazónk ismét kényszerű száműzetésbe vonult. A millenium óta elszórtan az igencsak rövid bukásra ítélt 4. szériájában, minisorozatokban, crossoverekben tűnik fel csupán, illetve az Annihilators csapatában.
Utazónk népszerűsége szokatlan koncepciójával magyarázható: a konkrét fizikai összecsapások ugyancsak háttérbe szorulnak az egyes füzetekben, sokkal nagyobb jelentőséget kap az Utazó sajátos önmarcangolása, keserű tapasztalatai az emberiséggel kapcsolatban és a Galactus erőterének áttörésére tett folytonos, ám hiábavaló kísérletei. Az első széria rajzait John Buscema jegyzi, akinek nevéhez a Conan-sorozat is köthető. Érdekes, hogy a korai számok átlagos panelszámai 3-4 kockához közelítenek, melynek eredményeként igen vastag füzetek láttak napvilágot, a formavilág letisztult, a szokatlan keretezésnek nyomát sem találni. A 2007-ben készült a Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó című film alapját a Galactus-trilógia ( FF 48-50. szám) és Dr. Doom csalárd története ( FF 74-77. szám) képezi.
Silver Surfer
2012.07.10. 18:45
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://napicomx.blog.hu/api/trackback/id/tr804639689
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek