Nem állítok valótlant, ha azt mondom, képregény crossover-t írni talán az egyik legnehezebb dolog. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy bár rengeteg van belőlük, igazán kiemelkedő alkotás csak igen kevés akad közöttük. Aki mégis crossover írására adja a fejét, annak több problémával is szembesülnie kell. Nem árt az egyes karaktereket alaposan megismerni és úgy általánosságban véve egy olyan sztorit kreálni, amelyben minden szereplő kellőképpen kibontakozhat, megmutathatja magát és egyik sem szorul a háttérbe. Ez tapasztalt, az évek során számtalanszor bizonyított íróknak is rendkívül nehéz feladat ( mint arra példát is láttok majd ), és bizony minnél több szereplőt mozgatnak a képregények, annál nehezebb feladat elé állítja az íróját. Másrészt nem árt az egyes szereplők erkölcsi és morális értékrendjét összehangolni, kivéve persze ha ez áll a sztori középpontjában vagy ha az ebből kerekedő konfliktusra épül a történet. Amint látni fogjátok szokatlan, olykor bizarr párosításokban nincs hiány, s bizony a végeredmény is igen felemásra sikerül olykor-olykor. Van, amelyik nagyszerűen sikerült, van amelyik stílusgyakorlatnak is megteszi és olyan is akad, ami csupán elrettentő példaként állja meg a helyét.Batman/Spawn
( Megjelenés: 1994, Kiadó: DC Comics/ Image Comics, Írta: Frank Miller, Rajzolta: Todd McFarlene)
Batman és Spawn is nagy kedvencem, így a kettejüket szerepeltető közös történettel szemben nagyon magasak voltak az elvárásaim, ráadásul Frank Miller és Todd McFarlene neve is jól csengett az egyébként elég puritán borítón. A végeredmény azonban egyáltalán nem győzött meg. A füzet több mint felét a főhősök merengései és egymással való, egyébként teljesen felesleges bunyója teszi ki, háttérbe szorítva így az egyébként sem túl drámai történetet, ami így kiforratlan maradt. A sztori szerint valaki New York-ban hajléktalanok levágott fejét és agyát használja fel robotokban, egyfajta központi alkatrész gyanánt. Batman és Spawn is nyomozni kezdenek, s mintha jobb dolguk nem lenne, birokra kelnek egymással. Végül kiderül, hogy hőseink egyazon személyt keresik, így az ügy megoldása érdekében, kényszerűségből összefognak. A történet tehát gyengécske, bár McFarlene rajzaival elégedett vagyok. Egyedüli negatívumként Batman ábrázolásmódját kell megemlítenem, aki sok esetben úgy néz ki, mint valami sunyi, gonosz kis gnóm. Démonoknál, a pokol teremtményeinél vagy sötét lelkületű gazfickóknál ez az ábrázolásmód helyénvaló is lenne, de egy olyan kaliberű hősnél, mint Batman, nem éppen szerencsés választás. Egyéni pontozásom alapján: 3/5Batman/Aliens
(Megjelenés: 1998, Kiadó: DC Comics/Dark Horse Comics, Írta: Ron Marz, Rajzolta: Bernie Wrightson )
Furcsának tűnhet eme párosítás, de higgyétek el, a végeredmény várakozáson felüli. A sztori szerint Batman a Guatemala és Mexikó határvonalán lévő dzsungelbe utazik, mert egy, az ő megbízásából bányát kereső csoport tagjaival napok óta megszűnt a kapcsolat. A dzsungelbe érkezve egy katonákból álló csoporttal találkozik, akik titkos küldetést teljesítenek. A csapat egy lezuhant űrhajóra bukkan a dzsungel mélyén, amelyben Batman megtalálja az általa odaküldött kutatócsoport tagjait-igaz holtan, mellkasukon egy hatalmas, tátongó lyukkal. Kisvártatva tojásokra bukkannak és hát az Idegenek is megtámadják őket. A sztori tehát igen jó, a megvalósításra pedig nem lehet panasz. Igaz, hogy az Alien-filmekből és képregényekből ismert papírvékonyra koptatott klisék itt is megjelennek ( keménykedő katonák, az Alieneket biofegyverként hasznosítani akaró katonaság ) ezt azonban bőven elnézhetjük neki. Elmondhatom, hogy kellemeset csalódtam, valahogy így kellene kinéznie minden crossovernek. Egyéni pontozásom alapján: 5/5Batman/Aliens 2
( Megjelenés: 2003, Kiadó: DC Comics/Dark Horse Comics, Írta: Ian Edginton, Rajzolta: Staz Johnson)
Az előző crossover nem kerülhette el a folytatást, ami azonban minden tekintetben gyengébb elődjénél. 1927-ben egy alaszkai expedíció során furcsa dologra bukkanak a jégben, amelyet az egyetlen életben maradt kutató magával hoz Gotham City-be, ahol titkos laboratóriumba zárja azt, saját magával együtt. Napjainkban egy építkezés során, a föld alatt felfedezik a labort, amit az ott dolgozó munkásoknak sikerül is kinyitniuk, s ezzel a benn lévő Idegent is kiengedni. Batman nyomozni kezd, s kétsége sincs afelől, hogy ismét szörnyekkel van dolga. A kiszabadult példány nyomába ered, de egy épelméjűnek egyáltalán nem nevezhető katonai tudósnak más tervei vannak az elfogott Idegennel: az Arkham Elmegyógyintézet hírhedt lakóinak DNS-ét akarja átvinni az Idegenekbe. A sztori tehát könnyedebb, mondhatnám enyhén morbid, amit persze nem annak szántak. A Joker/Alien hibrid nemhogy nem félelmetes, de szegény úgy néz ki, mint egy rúzsozott szájú, albínó Idegen. Talán a legjobban a Madárijesztő/ Alien hibrid néz ki, még félelmetesnek is nevezhető. Egyéni pontozásom alapján: 3/5
Folytatása következik....
Utolsó kommentek