A képregények Arany korszaka rendkívüli kultúrtörténeti jelentőséggel bír, nem számítva, hogy kezdete a többi korszaktól eltérően napra pontosan datálható. Ez a dátum pedig képzeletbeli piros betűs ünnep majd minden képregény rajongónak, hiszen ekkor, vagyis 1938. április.18-án ( a borító szerint júniusi szám ) került az olvasóközönség elé a DC Comics égisze alatt kiadott Action Comics legelső, mindmáig leghíresebb száma, melyben a világ első számú, minden bizonnyal legnagyobb hatású és legautentikusabb szuperhőse, Superman debütál. Jerry Siegel és Joe Shuster évek hosszú során, hasztalan próbálták megjelentetni Superman történeteit, igaz eleinte csupán napilapok hátsó, eldugott szegmenseiben és az akkoriban oly divatos comic strip formátumban gondolkodtak.Az akkori DC Comics, ( igaz ekkor még National Allied Publications néven futott a kiadó ) igazgatótanácsa döntött és engedélyt adott Superman karakterének a kiadó legújabb, akkor induló képregénykiadványának címlapjára helyezésére. A kiadványt látva a kiadó akkori tulajdonosa, Harry Donenfeld kereken megtiltotta Superman további borítókon való megjelenítését, de hamarosan visszavonulót kellett fújnia a nagy érdeklődésre és a kedvező eladási statisztikákra való tekintettel. Superman diadalútja feltartóztathatatlanul, gőzerővel, nyílegyenesen haladt előre s rövidesen a DC Comics leghíresebb szuperhőse és egyben legprofitálóbb húzóneve, mitöbb a nemzet bálványa lett. Superman jelentősége a képregények világában és a 20. századi popkultúrában megkérdőjelezhetetlen, hiszen ő az első, modern szuperhős, mondhatnám A szuperhős. Ekkor fogalmazódott meg a szuperhős definíciója is, s ezért az Arany korszakot szokás a Szuperhősök korszakának is nevezni. Innentől kezdve szabad út állt a többi alkotó előtt, s az akkor még névtelen, sikerre és elismerésre vágyó, egyébiránt igen tehetséges művészek előtt kinyílt a világ, hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletekkel álltak elő, s ezen ötleteknek csupán a képzelet szabott határt ( vagy az sem ). Superman után már semmi sem számított lehetetlennek, hiszen a távoli űrt kicsinyke űrhajójával átszelő és a Kent tanyára pottyanó krypton-i gyakorlatilag sérthetetlen, emberfeletti, már-már isteninek titulálható erővel és küldetéstudattal bír, lézersugarat lövell ki a szeméből és a gravitációra fittyet hányva röpköd fel s alá Földünkön.
1939-ben megalakult a Timely Comics, mely később Marvel Comics néven híresült el, s amely ugyancsak-e néven adta ki első képregényét 1939 októberében, porondra léptetve két saját szuperhősét, Namor-t és Human Torch-ot. Ezáltal elkezdődött a két rivális kiadó ádáz, sosem múló harca egymással az olvasók kegyeiért, mely küzdelem mind a mai napig tart. 1939 májusában a DC Comics szintén hatalmas lépést tett előre, hiszen az akkor már szép sikereket elért Detective Comics 27. számában lehetőséget biztosítottak két fiatalembernek, Bob Kane-nek és Bill Finger-nek, hogy saját maszkos, mindenféle csodás képességektől mentes bűnüldöző hősüket megismertessék az emberekkel ( szuperképességek hiányában a Sötét Lovag nem tekinthető szuperhősnek, csakúgy mint társa Robin, vagy akár a Zöld Íjász sem ). Batman azóta Superman-el együtt a DC legautentikusabb, sikert sikerre halmozó karaktere s akiknek közös kalandjaik az amerikai képregényipar első rendszeres crossoverjeit is jelentik egyben.
A Marvel Comics nem maradhatott tétlen és 1941-ben megjelentette mindmáig leghíresebb szuperhőse kalandjait. Azét a szuperhősét, akit a Második Világháború hívott életre és aki az Amerika Kapitány nevet kapta, hogy szembeszálljon a tengelyhatalmakkal, a németek ármánykodásaival és hogy elporolja Hitlert és az általa vezetett német hadsereget. A háborús időszakban Amerika Kapitány népszerűsége az egekbe szökött s bizony a legkelendőbb szuperhősök egyike lett. A két rivális kiadó elképesztő szuperhősöknek és szupergonoszoknak adott teret kiadványaikban, s 1938 és 1956 között olyan szuperhősök és maszkos bűnüldözők születtek, mint a már említett Superman, Batman, Superboy, Robin, Wonder Woman ( kinek alkotója a feminizmus lelkes szószólójaként bár nem a világ első, de az első közkedvelt, széles körben ismerté vált női szuperhősét hozta ezáltal létre ), Captain Marvel, Shazam ( a Marvel Comics levédett neve miatt az eredeti Captain Marvel nevet lecserélték Shazamra a DC-nél ), Flash, Green Arrow, Spirit, Green Lantern, Aquaman, nem számítva az olyan szupergonoszokat, mint a Batman legádázabb ellenfeleként elhíresült Joker és Amerika Kapitány nemezise Red Skull ( aki természetesen német ügynökként tevékenykedik ). Persze ezen szuperhősök közül sokan csupán a későbbi években kaptak saját, olykor igen rövid életű sorozatot, de mellékszereplőként vagy ellenfélként már ebben a korszakban megjelentek.
Olyan írók és rajzolók bizonyították tehetségüket, rátermettségüket és tették önmagukat halhatatlanná műveik által, mint Bill Everett, Jerry Siegel, Joe Shuster, Gardner Fox, Bob Kane, Harry Lampert, William Moulton Marston, Bill Finger, Martin Nodell, Jack Kirby, vagy Joseph H. Simons. A célközönség sokkal szélesebb körű lett, a gyermekek mellett most már a felnőtt olvasóközönség is felfedezhette a szórakozás és a művészet ezen formáját. A képregények Arany korának végén, pontosabban 1954-ben jelent meg a Comic Code Authority, amely a cenzúrát hivatott képviselni a képregényekben és amely súlyos szankciókat is bevezetett, korlátozva így többek között a szerzői szabadságot. Mai szemmel nézve ezen korabeli képregények sokszor megmosolyogtatónak tűnnek a sokszor karikaturisztikus, tisztavonalas megvalósítás ( itt főként Bob Kane korai Batman történeteire gondolok ) és a túlmagyarázott, már-már képtelen helyzetek, szituációk és a jelentősen túlírt szövegpanelek miatt. Sose feledjük azonban, hogy valahol el kellett kezdeni és hogy a történelem és egyben az irodalom egy szeletkéjét olvashatjuk, tarthatjuk kezünkben. Érdekes és minden szempontból termékeny korszak volt ez, amelynek jópár hősét a filmipar is elkezdte felfedezni az elmúlt években, igaz kicsit modernizált változatban, sok esetben fittyet hányva az eredetire. Akit érdekel a világ első Superman története az ezen a linken megtalálja az Action Comics 1. számát, melyet egy lelkes rajongó töltött fel:
http://xroads.virginia.edu/~ug02/yeung/actioncomics/cover.html
Utolsó kommentek