A képregényblog

Akárcsak a zene-, a film- vagy a festőművészetnek a képregény művészetnek is megvannak a maga korszakai, melyek egyébiránt igen jól elhatárolhatóak egymástól. Először is fontos tisztáznunk, mi is az a képregény. A képregény művészetet szokás a kilencedik művészetként is emlegetni, az irodalom és a képzőművészet sajátos fúziója. A két művészeti ág ezen sajátos keveréke gyakorlatilag képek egymás utáni sorozata, melyek egy történetet mesélnek el s amely képeket rendszerint narratív vagy párbeszédes szöveg egészíti ki. Ezen szövegek leggyakrabban szóbuborékban foglalnak helyet, de az egyes képkockák ( panelek ) mellett, alatt vagy felett is elhelyezkedhetnek. A szöveg jelenléte nem szükségszerű, s így szigorú értelemben véve a barlangrajzok, falfestmények és a középkori kódexek is képregénynek tekinthetők. A képregényt a befogadónak, vagyis az olvasónak tudnia kell olvasnia, csak a képet vagy csak a szöveget figyelve elvész a mű élvezeti értéke és értelme. A kép és a szöveg együtt ér valamit, mintegy támogatják és erősítik egymást.  Aki többet szeretne megtudni a képregények világáról, felépítéséről annak nyugodt szívvel ajánlom Scott McCloud két nálunk is megjelent művét, melyek  A képregény felfedezése és A képregény mestersége címet viselik.E két mű maguk is képregények, melyek a képregényekről, felépítésükről és a képregények világáról szólnak, igen élvezhető módon. A képregények különféle korszakaira visszatérve érdemes megjegyezni, hogy minden korszaknak megvannak a maguk sajátságai, stílusjegyei, autentikus hősei, nem beszélve az alkotóikról, a különféle rajzolókról és írókról. Az egyes korszakok közé éles határvonalat lehet húzni és a cenzúra megjelenése a képregényekben igen fontos jelentőséggel bírt a későbbi alkotásokra, azok újító jellegére és szabadszelleműségére nézve. A képregények korszakainak felosztása a következő: